Jól eső érzéssel láttam meg a napokban az egyik általam kedvelt nemzetközi csomagolós blogon az alábbi magyar boros címke tervet. A mellékelt képeken jól érzékelhető miként tudja hasznosítani a címketervezés vagy akár a csomagolástervezés a tipográfiai ismereteket. A művész bátran egyszerűsít, letisztult, üde, friss grafikával növeli a termék, jelen esetben a bor értékét.
Forrás: itt
Nem mindig szerencsés, ha villan a fehér. Különösen érvényes ez csomagolások, címkék nyomtatásakor. Hasznos dolog, ha a megrendelők, de a csomagolás- és címketervező szakemberek is tisztában vannak az alátöltések jelentőségével és fogalmával.
Hagyományos nyomtatásnál ennek nincs jelentősége, de csomagolás és címke nyomtatásakor, legfőképp ha direkt színeket is használunk, akkor ez a minőség egyik kerékkötője.
A tanulmány az egyik legnépszerűbb hazai csomagolós szaklapban, a TransPack-ban jelent meg a napokban.
A cikk megtalálható és letölthető a
http://www.csomagolas-ami-elad.hu/ertekek/ingyen-letoltheto-anyagok
oldalról.
Vincze István
John West, az ausztráliai piacvezető halkonzervgyártó bejelentette, hogy a csomagolásuk újratervezése 300%-os befektetési megtérülést eredményezett. A cég soha nem látott szárnyalásról beszél, eladásaik száma 20%-al megemelkedett, amióta a Coley Porter Bell újratervezte csomagolásaikat. Látván 2010-ben a piaci részesedésük csökkenését, megbízták a kiváló londoni tervezőgárdát, hogy dolgozzák ki a márka új arculatát, és az értékesítési helyeken történő navigálást. A Design Business Association által rendelkezésre bocsátott adatok szerint a halkonzerv piacon a gyártó részvényei 32,5%-os értéknövekedésen mentek keresztül.
Az előző években az értékesítés lecsökkent 
16%-al. Az új dizájnt alkalmazták valamennyi termékcsalád tagra, emellett a termékféleségeket lecsökkentették 150-ről 90 cikkelemre. Az új arculattal ellátott csomagolással a cég 8,3%-al növelte az értékesítéseiket a Sainsbury's és az Asda hálózatokban. Az újratervezés során mind a 23 különböző halfajra új illusztrációkat készítettek, új designelemeket vetettek be, hajókkal, horgonyokkal.
A gyártó által biztosított adatok szerint az értékesítés első négy hetében minden újratervezésre kiadott font közel 3 fontot hozott az értékesítésnél. A John West egyik vezetője szerint ebben a kevésbé keresett termékkategóriában óriási eredményt mutattak fel a csomagolás újratervezésével.
Forrás: itt
A hosszúra nyúlt nyári szünet után egy új sorozattal indítom blogomat. Mint minden másnál, így a csomagolásoknak is megvannak a maguk nagy klasszikusai. Ez ugyanígy elmondható a tervezőkre is.
A mostani bejegyzésben egy termékcsalád tagjaiból mutatok be párat, egy modernebb követővel. A csomagolások hasonlóan a gépkocsik dizájnjához többnyire nem követik az eszement, őrült, mindennapi divatot. Alapjában véve az időállósághoz szükséges némi elegáns konzervativizmus, amit az autóknál ugyanígy megfigyelhetünk – pénzügyi megfontolásokból nem jellemző egyikre sem a gyakori dizájnváltás.
A most bemutatásra kerülő Harvey Nichols termékek a kiváló angol csomagolástervező, Michael Nash munkája. Nem kell sokat beszélni a csomagolásról, a lelkekre hat – egyszerűen elad. A jól megválasztott fekete-fehér, duoton fotók az egyszerű, tiszta tipográfiával a legkiválóbb marketingeszköznek bizonyultak. A vásárlók évek múltán is megveszik az ilyen klasszikus, elegáns termékeket.
A közelmúltban hirdettek eredményt „Az év prospektusa 2012˝ versenyen. Nem szeretnék vitatkozni a szakértői zsűri ítéletével, de lenne pár megjegyzésem.
A csomagolástervezés az arculati tervezésnek egy szűkebb területe, mind a kettőnél közös a feladat, az adott termék, szolgáltatás, ember, csoport, vállalat optimális megjelenítése, értékesíthetőségének biztosítása a célcsoportja felé.
Egy Audi, egy IKEA, egy Herz – sorolhatnám a jó példákat – már tudja, hogy a kiváló tartalom mellé (ebben az esetben autó, bútor, szalámi) kiváló formát is igényel a professzionális megjelenés. Nem adnak ki hirdetőújság vagy lifthirdetés szintű kiadványokat a termékeik mellé. Valamennyien profi, első osztályú logóval is rendelkeznek.
Jó pár mai magyar marketinges nagy ívben tesz az igényességre, azért, hogy csak a marketingeszközöket istenítse. Azt mondják, felesleges az igényesség, az átlagembert úgyis a jó marketingszöveg, a jó marketing eszközök győzik meg. Ez igaz, de akkor kérdem én, az igazán profik az elsőrendű marketingeszközök használata mellett miért nem követik ezt a színvonaltalan megjelenést?
Csak a nyertes logóját emelném ki a sorból. Tipikusan a 90-es évek magyar mentalitását sugározza, nem a cég igazi arculatát. Összecsapott, minden kreatív szakértelemet nélkülöző logó. Kihasználva – minden valószínűség szerint – a Corel Draw grafikus szoftver adta lehetőséget, kerülve minden gondolkodást igénylő, kreatív megoldást. A „majd megcsinálja otthon a fiam˝ mentalitás jó példája. Van már jó példa is, vannak magyar cégek, akik rájöttek, hogy az idővel haladni kell, ideje lecserélni a régit – de itt a kreatív szakma ledegradálásáról van szó.
A nyertes prospektus megtekinthető a kreativ.hu oldalán. De azért található nemzetközi szintet megütő munka is a sorban, például a Spirit Hotel prospektusa. A teljes anyag „Az év prospektusa 2012˝ oldalon nézhető meg.
Nyilván senki sem szeretné a vásárlóját elbizonytalanítani, azonban egy kevéssé átgondolt csomagolás ezt könnyen el tudja érni. Viszont ha az a célunk, hogy termékünket minél kevesebben vegyék meg, mert nekünk ez a hobbink, akkor kövessük bátran az alábbi példát.
A minap vásárolta párom ezt a hangzatos, Wellness megjelöléssel ellátott kenyeret.
A kékes-zöldes színek, a hullámzó vonalak valóban a könnyedségre, a Wellness-re utalnak. A népies motívumoknak – szintén kékes-zöldes színben – már nem tudom mi közük van a Wellness-hez. Ez még a kisebb hiba.
A baj ott kezdődik, ha az ember ránéz a kenyér felett megjelenő ciános színű levelekre. Első látásra az ugrik be: talán penészes a kenyér? És kinek jön meg így a kedve a betevő kenyerét megvenni, majd esetleg megenni, ha felvetődik a penész lehetősége? A csomagolásról készült fotók viszonylag jó megvilágításban készültek. A boltban ennél is rosszabb a helyzet.
Elvileg el akarunk adni, a csomagolás egyik fontos célja, hogy eladjon, ugye?
Sajnos a jelenség nem csak ennél a csomagolásnál látható. Folytatás következik....
Először is tisztelet a kivételnek!!! Olyan trendről beszélek, ami sajnos már nem csak napi trend, hanem évtizedek óta tartó hagyomány. Sokan már feleszméltek, de a tömeg, az a bődületesen nagy tömeg még mindig nyomatja a középszerűséget. Az átlagos szürkeség mellet megjelent a ripacs tarkaság, de egy közös dolog fogható meg az egészben, az igénytelenség. „Jól van az úgy, ahogy van, úgysem fizetik meg a csomagolás árát˝ – gyakran hallani gyártóktól ezt a megjegyzést. Sok gyártó ezzel a felfogással nem hogy saját magát nem becsüli, de ugyanígy a vásárlóját, és a termékét sem. A mai helyzetben mindnyájan megnézzük mi mennyibe kerül, sajnos ez tény, de nem szabad a vásárlót ennyire lenézni, mindent elintézni az olcsósággal.
„Vedd a magyart!˝ bíztat az oldal. A szándék szenzációs! De ne csak szavakkal bíztassuk az embereket. A gondolatainkat, szavainkat is be kell csomagolni, ha szeretnénk, hogy azok célhoz érjenek. Hogyan adhatnánk el szavainkat, ha közben böfögnénk, krákognánk és nem tartanánk tiszteletben, félvállról kezelnénk a fogadó félt. Adjuk meg a tiszteletet a magyar termékeknek, hisz van már erre is sok szép példa. Emelkedjünk ki a megszokásból, egyre többen fognak ráébredni, értékes tartalmat csak értékes formával lehet eladni.
Forrás: „Vedd a magyart!˝
Korábban már volt egy bejegyzésem a stancolással kapcsolatban, most részletesebben elmagyarázom az egész lényegét, köznyelven. Jó ideje azt tapasztalom, tapasztaljuk – nagyon sok grafikus és megrendelő nincs tisztában a stancolás fogalmával. Vagy ha van is sejtése, az sokszor téves.
Aki csomagolástervezésre adja a fejét, annak nem árt tisztában lennie alapfogalmakkal, jó ha van sejtése magáról a gyártási folyamatról.
A tanulmány az egyik legnépszerűbb hazai csomagolós szaklapban, a TransPack-ban jelent meg a napokban.
A cikk megtalálható és letölthető új honlapunkról, a
http://www.csomagolas-ami-elad.hu/ertekek/ingyen-letoltheto-anyagok
oldalról.
Ha van grafikus ismerősük, tessék nyugodtan odaadni neki, 5 perc alatt el tudja olvasni. Veszteni valója nincs, ha már tisztában volt ezekkel a dolgokkal, legalább derül egyet.
Jó mosolygást kívánok,
Vincze István
Kedves olvasóim, két héttel ezelőtti bejegyzésemben bejelentettem egy új szakmai oldal megjelenését.
Az esemény bekövetkezett, a http://www.csomagolas-ami-elad.hu oldal közzé lett téve. Az oldalon a csomagolástervezés szakmai kérdéseit boncolgatjuk. A Blog.hu-s oldal megmarad továbbra is, itt inkább általánosságban tárgyaljuk a csomagolástervezés kérdéseit. Ahogy eddig is, a továbbiakban is heti 1-2 alkalommal, köznapi stílusban jelennek meg a bejegyzések mindenkinek, akit érdekel a csomagolástervezés.
Egy szakmai újdonságot szeretnék megosztani olvasóimmal. A csomagolástervezés területén új szakmai oldallal jelentkezik cégem, a Vincent Grafika Kft. A "Mindent becsomagolunk" blog továbbra is megmarad, itt a jövőben is a csomagolástervezés kérdéseit boncolgatjuk tágabb értelemben. Mindenkihez szól, akit a csomagolástervezés kapcsán felmerülő kérdések érdekelnek.
Az új oldalon elsősorban szakmai témákkal foglalkozunk.
Hogy mi lesz rajta, az legyen meglepetés! Addig is MINDENT BECSOMAGOLUNK!
Üdvözlettel
Vincze István
.jpg)
Az egyik hazai üzletlánc hétvégeken akciókat hirdet, így ma vásároltam négy rekesz Visegrádi ásványvizet. Egyrészt szeretem a kellemes ízét, másrészt rendkívül kedvező akciós áron lehet beszerezni. Visszaértem az irodámba, kibontottam, percekig nézegettem, megfogtam, simogattam, élveztem a tapintását.
A gyártó nagyon jó döntést hozott a csomagolás felfrissítésére, a formatervezés világszínvonalú, magasan kiemelkedik a piaci környezetből. Letisztult, de mégis egyedi. Ilyen még nincs a magyar termékek között, még senki sem másolja. Ez a piacvezetők sorsa, egy lépéssel a konkurencia előtt kell lenni – időbe telik, mire el kezdik másolni. Gratulálok a gyártónak, a marketinges csapatnak és a tervezőnek. Sajnos csak a 4+2-es gyűjtőcsomagoláson látszik az új forma, ezt az egy képet találtam az új formával.
A természet sosem téved, mindig
a tökéletességre törekszik. Megalkotta a világ legtökéletesebb csomagolását,
a tojást.
Ez a csomagolás száz százalékosan ellátja védő funkcióját. Segíti, hogy a gyártó – mármint a tyúk – probléma mentesen kiszállíthassa termékét. Nem csinál magának külön felesleges görbületeket, puklikat melyek bonyolítanák ezt a folyamatot. A formája is az értéket sugallja, nincs benne hiba, nem rontotta el egyetlen ügyetlen, figyelmetlen vagy akár tudatlan grafikus sem.
Húsvét alkalmából sok szeretettel köszöntöm valamennyi olvasómat a természet ezen csodájával – kívánva kellemes ünnepeket mindenkinek.
.jpg)
Újabb címkével gyarapodik a blogunk, mostantól híres marketing-, csomagolástervező szakemberektől idézek.
Az idézet Wally Olins-tól, a márkakutatás legeredetibb szakértőjétől származik. Illusztrálásként bemutatok az általa említett márkákból pár példát.
Folytatom a februárban megkezdett sorozatomat, melyben felhívom a figyelmet a grafikusok pontatlanságaira, melyek a csomagolás, a márka értékét természetesen nem növelik. Aki a csomagolástervezés vagy a logótervezés szép szakmáját választja, annak ezekre az apróságokra oda kell figyelnie. Természetesen nem árt, ha egy cég marketingese is fogékony ezekre a kérdésekre.
Most az egyik hazai gyártó megújhodott logóját veszem górcső alá. A régi szocreál logó valóban már poros volt, tehát indokolt volt az arculat-váltás. A logó megalkotását a tervezőgrafikus nem a maximális precizitással végezte, a nyíllal bejelölt helyeken törések vannak az ívekben. Hogy lássák, nem a levegőbe beszélek, ellenpéldaként bemutatom a Deichman logójának újratervezését. Az új logó a lágyságot sugározza, a görbe pontossága pedig a precizitást. A mi esetünkben nem lehet tudni, hogy az Univer szót körülvevő fehér flekk mit is akar kifejezni, sugalmazni – de az, hogy a görbe kontúrja esetleges – az nem sugároz semmi hasznosat, értékeset.
Ez az én véleményem, lehet vele vitatkozni – meg köszönöm esetleges észrevételeiket.
A nem igazán jó csomagolás címke újabb bejegyzéssel szaporodott. Ebben a sorozatban olyan mintákat veszek elő tanulságként a csomagolástervezés palettájából, melyek nemhogy segítenék az eladás folyamatát, de még inkább bizonytalanná teszik a sikert.
A képen igen változatos termékcsaládot látunk, melyek tagjai: kapucsínó, citromos tea, paradicsomleves és eszpresszó kávé (jó kis csapat). Ez az újszerűnek szánt csomagolás – melynek tartalmát hűtve vagy felforralva fogyaszthatjuk – nem éppen innovatív módon lett kitalálva.
Először is a sikeres értékesítés lehetőségére gondolva zavaró a mindent gyártunk, mindent eladunk koncepció. A termékcsalád pozicionálását nem gondolták át a gyártók, marketing oldalról nem a legszerencsésebb ez a felállás.
Másodsorban a csomagolásgrafika sem gerjeszt különösebb étvágyat. Rendben van, bárhol, bármikor elfogyaszthatok egy forró levest, de milyen íz jelenik meg bennem a vásárlás előtt? A csomagolás nem sugározza az üzenetet: ez finom, ezt vedd meg. Talán szerencsésebb lett volna egy kevésbé univerzális terméknév, modernebb betűkkel és nem utolsó sorban (ét)vágy gerjesztő fotókkal.
Összefoglalva – átgondoltabb marketing koncepcióval, igényesebb csomagolással a Hot és Cold Success nagyobb eredményeket, sikereket könyvelhetett volna el magának.
Részlet Bronwen Edwards „Really Good Packaging” című 2009-es könyvéből, saját véleményemmel kiegészítve.
Egyszer egyik megrendelőmet elvittem egy nyomdába, a lehetséges doboztípus kiválasztásához. Csak tátotta a száját ugyanazon dobozok kiterített és összehajtott változatainak láttán. Meglepődve jegyezte meg, nem is gondoltam volna, hogy ilyen bonyolult lesz ez, az üzletben már csak a kész terméket látja az ember. A végén megegyeztünk, nem olyan ördöngős az egész.
Így most folytatom a már korábban megkezdett sort a csomagolástervezés folyamatát érintő fogalmak tisztázásában. Egyszerűen bemutatom pár nyomdai kifejezés magyarázatát a csomagolás területéről, színesen illusztrálva. A prégelésről már beszéltünk, most a stancolás a következő. Sokan már ismerik ezeket a fogalmakat, de vannak, akiknek segít ez a kis útmutató.
A stancolás egy olyan folyamat, mely során különböző alakzatokat vágunk ki papírból vagy bármilyen nyomathordozóból. A célja többféle lehet.
Címkék esetében, ha az nem négyzetes vagy téglalap alakú, akkor nem elegendő a könyv- vagy kiadványnyomtatásnál használt vágógépek alkalmazása. Legyen az egyszerű kör vagy bonyolultabb alakzat, speciális vágószerszámot kell gyártatni, amely kivágja a nyomathordozóból a kívánt formát.
Dobozok vagy más papírból készült térbeli csomagolás esetén vágás (stancolás), hajtás (bígelés) és bevágás (riccelés) segítségével, illetve ezek szerszámainak, gépeinek alkalmazásával érhetjük el a kívánt térbeli formát. Ezen forma megvalósításához speciális szoftverek segítenek az összes méret, paraméter kiszámításában. A tervezőnek erre a kiterített vágási rajzra kell megterveznie a grafikát, hogy az térben stimmeljen és ezen felül jól is mutasson – segítve az értékesítést.
Tavaly december 8-án írtam bejegyzést "Akció!!!!" címmel. Azóta is foglalkoztat a gondolat, miért kell szép, értékes dolgokat elrontani. Akkor megjegyeztem ennek a lehetséges okait, most inkább magát a jelenséget mutatom be. Hogy a továbbiakban is odafigyeljünk erre a tendenciára, létrehoztam egy címkét "értékrombolás" címmel. Az elkövetkezendőkben ezen a helyen lesznek olyan példák, amikor visszafejlődő eredményt hozott az újratervezés.
A Theodora Quelle még mindig kedvenc italom, nem csak a tartalma miatt, hanem a csomagolástervezés megvalósítását is elsőosztályúnak találom. Az eredeti arculaton minden részlet precízen, pontosan ki lett dolgozva, csúcs szinten, le a kalappal előtte.
Jött egy design-váltás, melynek marketinges okai biztosan megvoltak – de a kivitelezés hölgyeim és uraim nem lett 100-as. A sárga nyíllal bejelölt badacsonyi hegyvonulat kaligrafikus megvalósítása erős kívánnivalókat hagy maga után. Az Illustrator vagy a Corel által felajánlott ecset-stílussal megrajzolt kontúr a professzionális szintű csomagolás rovására megy. Ha ebbe utólag belenyúltak volna, az teljesen megszüntette volna ezt a jelenséget, de úgy látszik nem bántotta egyik szakember szemét sem. Lehet modernebb dolgokat is elegánsan csinálni, a kettő nem zárja ki egymást.
Jól van, mondhatják, hogy ezt egy laikus észre sem veszi. Ez igaz, de esetleg érezheti, hogy itt valami nem 100-as. Nekünk, szakembereknek az a dolgunk, hogy ezekre rámutassunk. Az alábbiakban bemutatok néhány szép vonalvezetésű kaligrafikus rajzot, nem csak másoktól, de magától a Thedorától is. Tessék alaposan, nyugodtan megnézni a különbséget a vonalvezetések között. Az új megoldáson ez az elem köszönő viszonyban sincs a korábbi, eleganciát sugárzó grafikával.
Szép kaligráfiai példák találhatók még a 2012. január 25-i bejegyzésemben is.
Mit gondolnak, a Mercedes, az Audi vagy bármely más márkavezető megengedhetne ilyen apró bakikat a formatervezésükben?
Ez az én véleményem, lehet vele vitatkozni – meg is köszönöm esetleges észrevételeiket.
Kevesen használják ki csomagolástervezés során azt a lehetőséget, hogy a csomagolás szinte mindig három dimenzióban jelenik meg. Ha ki akarunk tűnni a környezetből, ez is egy kiváló lehetőség. Pár érdekes példát mutatok, különböző stílusokban, de valamennyi ezt az eshetőséget használja ki – kiválóan.
A kaligráfia szó a görög kallosz (szépség) és grafosz (írás) szavakból származik. Az ókori görögök és rómaiak a kaligrafikus írást használták, tulajdonképpen az egyik legismertebb első ilyen írás Traianus oszlopán található.
A csomagolás értékét jelentősen megnöveli az egyediség. Hasonlóan az illusztrációkhoz a kézzel rajzolt kaligrafikus elemek is egyedivé teszik a csomagolást. Vannak kész fontok, amelyek ezt a hatást keltik, de a kézzel készített kaligrafikus elem igen ritka, ebből adódóan az értéknövelő hatása jelentős. Hét szép példát mutatok a kaligráfia alkalmazására a csomagolástervezés különböző területéről.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Ismét egy újabb témakör jelenik meg blogunkban, elsődleges célom a csomagolástervezéssel kapcsolatos műszaki és egyéb fogalmak megismertetése.
A csomagolás értéke jelentősen növelhető különböző felületnemesítési műveletekkel. Ezt a folyamatot nevezik prégelésnek, aranyozásnak, fólianyomásnak, forró prégelésnek, prégfóliázásnak. Az eljárás lényege az, hogy egy felhevített fémklisé fémfóliáról egy vékony arany vagy ezüstréteget ráégetünk a kész nyomatra.
Szívesen használják boros címkék, kozmetikai szerek és más értékes termékek csomagolásánál az érték hangsúlyozására.
A kép forrása: http://klisekeszites.hu/
Tavaly voltam egy konferencián, ahol többek között a volt japán nagykövet tartott előadást. Elejében kétkedve fogadtam, mi olyat mondhat, ami hasznos lehet számomra.
És láss csodát, elmesélte, hogy lehet Magyarországról is sikeresen exportálni Japánba, egyetlen kritériuma van, hogy szép, igényes legyen a csomagolás. Én majdnem felugrottam örömömben a helyemről – hisz oly sok cég gyárt jó terméket, és ha igényesebb lenne a csomagolásuk, akkor simán ellehetne adni külföldön is, nem csak Japánban.
Hogy nem csak mendemonda az egész, íme a Japánba exportált termék – elismerés az előre látó mátészalkai gyártónak és a kiváló magyar grafikusnak.
Új témakörrel bővítem blogunkat, mely visszatérő, fontos elem lesz a jövőben. Ez az angol terminusban a "Redesign", mely helyett használjuk inkább az "előtte & utána" kifejezést.
A csomagolásnak a védő funkciója mellett természetesen marketing eszközöket is kell szolgálnia. Újra kell tervezni azt az idő haladtával úgy, hogy a célpiac számára a legkívánatosabb legyen. Természetes a változtatás akkor is kell, ha új piacra kerül egy termék.
A Deutsche Jurgenswerke AG 1924-ben hozta létre a kalapos lányos márkáját, a RAMA-t. 2011-ben megváltoztatták otthoni arculatát, sokkal egyszerűbb lett, a tipója is tovább tisztult, a növényi eredet átvette a főszerepet az egykori Rama-lánytól. Minden lehetséges elemével a tisztaságot, a természetességet akarja sugalmazni. A legelső képen a Magyarországon megjelenő márkát láthatjuk. Ha van valakinek észrevétele, kíváncsian várom a véleményét.
Ha azt szeretnénk, hogy a termékünk csomagolása kiemelkedjen a tömegből, akkor sokat segíthet egy jó illusztráció. Már egy jól megkomponált fénykép is növeli a hatást, de fényképet bárki le tud tölteni a netről. Illusztrációkat is lehet találni, de azt bárki más is megtalálja. A kiemelkedésre a leghatékonyabb módszer egyedi illusztrációk készítése. Nem véletlenül festenek illusztrációt a Chappy kutyaeledelre – sokkal vonzóbb ez a kutyus, mint amit egy fotó tud nyújtani. Nem véletlenül festik meg a Milka tehenet a tájjal. És millió példát lehetne sorolni.
A lényeg az, hogy egy illusztráció sokkal könnyebben eljuttathatja a vásárlót az álmaihoz, ahhoz, amit szeretne, amire vágyik. Míg filmek esetében a rajfilm tölt be hasonló szerepet – többnyire gyerekek részére, addig a csomagolásnál az effektus hasonló, de szinte minden korosztálynál működik.
Pár szép mintát mellékelek szemléltetésként.
Szembeötlő a hasonlóság az autók formatervezése és a minőségi csomagolások grafikai megjelenítése között. Mind a kettőt hosszabb időtartamra tervezik. Általában nem szerencsések a céltalan, a mindenkori divatnak behódoló fellángolások követése.
A csomagolástervezés során gyakran a konzervatív, időtálló stílust részesítik előnybe.
Erre egy kiváló példa a Duffy Design 1986-os márkaarculati terve. Ma is időtálló – egyszerű, kifejező, nagy átütőerejű, egyben tökéletesen megvalósított csomagolástervezői munka.
A csomagolás arculatának egyik legmeghatározóbb eleme a színe. Az, hogy egy csomagolás mindenhol a világon pontosan ugyanúgy nézzen ki, függetlenül attól, hogy milyen nyomdai eljárással készült – csak egyetlen módon lehetséges, direkt színek használatával.
A hagyományos nyomdai eljárásoknál az árnyalatos képeket a négy alapszínből keverik ki (cyan, bíbor, sárga, fekete). A színek megjelenését befolyásolja a nyomdai technológia, a hordozó anyag és akár a gépmester pillanatnyi hangulata, állapota is. A nyomatnak pedig mindenhol, minden körülmények között egyformán kell kinéznie, mindegy, hogy az a csomagolás Magyarországon, Afrikában, Ázsiában vagy bárhol a világ más tájékán lett előállítva. Ezt a tényt már nem csak a legnagyobbak használják ki – lásd Milka lila, T-online bíbor, Kodak sárga, Nivea kék –, hanem lehetőség szerint minden magára adó cég is.
Példaként a Coca Cola vöröset említem, amely ma már szabvány. Nem azonosítható a legvörösebb direktszínekkel – sem a Pantone 185-össel, sem a Pantone 485-össel. Ugyanaz a vörös a kupakon, a címkén, a dobozon, a plakáton – mindenhol. A Coca Cola vörös az egy külön szín, nincs másik ilyen. Hát van ennél jobb megkülönböztetés?
