A csomagolás egyik legfontosabb azonosítási lehetősége

A csomagolás arculatának egyik legmeghatározóbb eleme a színe. Az, hogy egy csomagolás mindenhol a világon pontosan ugyanúgy nézzen ki, függetlenül attól, hogy milyen nyomdai eljárással készült – csak egyetlen módon lehetséges, direkt színek használatával.
A hagyományos nyomdai eljárásoknál az árnyalatos képeket a négy alapszínből keverik ki (cyan, bíbor, sárga, fekete). A színek megjelenését befolyásolja a nyomdai technológia, a hordozó anyag és akár a gépmester pillanatnyi hangulata, állapota is. A nyomatnak pedig mindenhol, minden körülmények között egyformán kell kinéznie, mindegy, hogy az a csomagolás Magyarországon, Afrikában, Ázsiában vagy bárhol a világ más tájékán lett előállítva. Ezt a tényt már nem csak a legnagyobbak használják ki – lásd Milka lila, T-online bíbor, Kodak sárga, Nivea kék –, hanem lehetőség szerint minden magára adó cég is.

Példaként a Coca Cola vöröset említem, amely ma már szabvány. Nem azonosítható a legvörösebb direktszínekkel – sem a Pantone 185-össel, sem a Pantone 485-össel. Ugyanaz a vörös a kupakon, a címkén, a dobozon, a plakáton – mindenhol. A Coca Cola vörös az egy külön szín, nincs másik ilyen. Hát van ennél jobb megkülönböztetés?